Mit jelentenek a vállalati karbonkibocsátási kategóriák?

A vállalatok üvegházhatású gázkibocsátását a nemzetközi GHG Protocol három fő kategóriába sorolja: Scope 1, Scope 2 és Scope 3.

Ez a besorolás segít pontosan meghatározni, honnan származik a kibocsátás – és hol érdemes beavatkozni.

🔥 Scope 1 – Közvetlen kibocsátás

A vállalat saját működéséből származó közvetlen kibocsátás.

Ide tartozik minden olyan CO₂ vagy egyéb üvegházhatású gáz, amely:

• a cég saját telephelyén keletkezik
• saját tulajdonú vagy irányítású eszközből származik

Tipikus példák:

• Céges gépjárművek üzemanyag-fogyasztása
• Saját kazán vagy gázfűtés
• Gyártási folyamat során keletkező kibocsátás
• Saját hűtőberendezések hűtőközeg-szivárgása

👉 Ez a legkönnyebben mérhető kategória.

⚡ Scope 2 – Vásárolt energia kibocsátása

A megvásárolt energia előállítása során keletkező kibocsátás.

A kibocsátás fizikailag nem a cégnél keletkezik, de az energiafogyasztás miatt a vállalat felelőssége.

Ide tartozik:

• Vásárolt villamos energia
• Távhő
• Vásárolt hűtési energia

👉 Példa: Ha a céged áramot használ, az erőmű által kibocsátott CO₂ a Scope 2-be tartozik.

🌍 Scope 3 – Egyéb közvetett kibocsátás

A teljes értékláncban keletkező kibocsátás.

Ez a legösszetettebb – és gyakran a legnagyobb kibocsátási kategória.

Ide tartozik többek között:

• Beszállítók működése
• Alapanyag-gyártás
• Szállítás és logisztika
• Munkavállalók bejárása
• Üzleti utazások
• Értékesített termék használata
• Hulladékkezelés

👉 Sok iparágban a teljes kibocsátás 70–90%-a Scope 3.

❓ Miért fontos a Scope 1–2–3 elkülönítése?

• ESG és CSRD jelentéstétel alapja
• Pontos karbonlábnyom számítás
• Hiteles karbonsemlegességi stratégia
• Ügyfél- és befektetői elvárás
• EU Taxonómia megfelelés

❌ Gyakori tévhit

„Elég, ha csak a saját telephelyem kibocsátását nézem.”

Valójában a legtöbb vállalatnál a legnagyobb kibocsátás a beszállítói láncban történik.

📊 Hogyan lehet csökkenteni?