Önkéntes szén-dioxid-piacok segítik a párizsi megállapodás betartását, a légi közlekedést és a környezettudatosságot.
Előszó: A cikk alapvetően az önkéntes szén-dioxid piacról (Voluntary Carbon Market) szól, mely a karbonkreditek felhasználásával végzi a szén-dioxid kompenzációs szolgáltatásait, amit Magyarországon még tudományos körökben is tévesen a “búcsú cédulához” hasonlították az elmúlt években, sokat ártva ezzel a nemzetközi, határokon átnyúló rendszer hasznosságának megítélésében idehaza. Sokan nem tudják, hogy a hazai és a környező országok piacain évek óta folyamatosan karbonkiegyenlítést végez a BB Leading Solutions Kft., és a legrégebben működő magyar környezetvédelmi szervezet a BOCS Alapítvány. A karbonkreditek létrehozásához, felhasználásához kapcsolódóan Magyarországon működik Közép-Európa egyetlen önkéntes, úgynevezett szén-dioxid egységek (Voluntary Carbon Unit – VCU) nemzetközi nyilvántartásával is rendelkező (Carbon Offset registry) szolgáltató cég az OurOffset Nonprofit Llc.
A cégek és a fogyasztók klímaváltozás elleni szerepvállalása felpezsdíti az önkéntes szén-dioxid-piacokat, derül ki a „Betekintés az önkéntes szén-dioxid-piacra: 2018-as perspektívák és az első negyedév trendjei” (Voluntary Carbon Market Insights: 2018 Outlook and First Quarter Trends) című dokumentumból, amely közel egy éve jelent meg a Forest Trends-hez tartozó Ecosystem Marketplace-en.
A tanulmány megállapította, hogy az önkéntes szén-dioxid-piacok iránti kereslet és kínálat egyaránt rekordmagasságot ért el 2017-ben: a kínálatnak 62,7 millió, a keresletnek pedig 42,8 millió metrikus tonna volt a szén-dioxid-egyenértéke (MtCO2e).
A tanulmány továbbá nyomon követi az önkéntes tevékenységet egy szabályozott szén-dioxid-piacoknak kifejezetten kedvező időszakban, amely során a nemzetek igyekeznek kitalálni, hogyan tegyenek eleget a párizsi megállapodásban foglalt kötelezettségeiknek, valamint hogyan korlátozzák világszinten a nemzetközi légi közlekedés szén-dioxid kibocsátását. Egyesek útmutatásként tekintenek az önkéntes szén-dioxid-piacokra, míg mások beépítik őket a stratégiáikba.
Már több mint egy évtizede követjük nyomon az önkéntes szén-dioxid-piacokat, és nagyjából ugyanennyi ideje látjuk ezt a mértékű növekedési lehetőséget
– mondja a vezető szerző, Kelley Hamrick, felhívva a figyelmet arra, hogy az optimizmus leginkább attól függ, hogy mekkora mértékben tudják a megfelelésen alapuló piacok elfogadni vagy felismerni az önkéntes rendszerek által létrehozott kibocsátáskompenzációt.
Az önkéntes piac számos különböző növekedési és fejlődési lehetőséget rejt magában:
- Szabályozók segítségével az önkéntes piacokra termelt kibocsátáskompenzáció a párizsi megállapodás és a nemzetközi légi közlekedés kibocsátáskompenzációs és -csökkentési rendszer (CORSIA) értelmében felvásárolható és eladható lehetne a kötelező piacokon. (Jelenlegi tiltás és engedély hiányában a kötelező piaci szereplők – akik bizonyos mértékig ingyenes engedélyekkel rendelkeznek a környezetszennyezésükhöz – alaptalanul félnek a valódi, már megvalósított szén-dioxid kibocsátás csökkentésből és/vagy elkerülésből származó úgynevezett önkéntes kibocsátási egységek (karbonkreditek) vásárlásától. – szerk.)
- Amennyiben megállapodások köttetnek a kettős kötelezettségek elkerülésére, az önkéntes kibocsátáskompenzáció gyorsíthatja a kibocsátás-csökkentést olyan szektorokban, amelyek nincsenek lefedve meglévő kötelező szén-dioxid-piacok által, vagy olyan országokban, amelyekben nincsenek kötelező piacok.
Az önkéntes és a kötelező piacokra általában két különböző dologként tekintenek, de ha egy határozat engedélyezné az önkéntes kibocsátáskompenzációt a kötelező piacokon, az felszívhatná a meglévő keresletet, és új projekteket ösztönözhetne
– mondja Hamrick.
Mindeközben az önkéntes piac szereplői nem várnak tétlenül a kormányra, hanem módszereket dolgoznak ki az új technológiák integrálására, például blokkláncot építenek be a nyomon követési és regisztrációs rendszerekbe. Emellett a karbonelszámoláshoz hasonló szigorú elkötelezettséggel kezdenek viszonyulni a szén-dioxid projektek által előidézett további pozitívumokhoz, például a biodiverzitáshoz és a nemek közötti egyenlőséghez.
A megfelelésen alapuló piacok hátszele ellenére az önkéntes kibocsátáskompenzáció drámaian növekedett az elmúlt években, mivel olyan ismert cégek, mint a Microsoft és a Lyft beépítették fenntarthatósági stratégiáikba a kompenzációt. Emellett az önkéntes szén-dioxid-piacok olyan technikai újításoknak nyitottak utat, amelyek lehetővé teszik a kibocsátás-csökkentési tevékenységek mérését, ellenőrzését és nyomon követését szerte a világban. Kormányok Kaliforniától Kolumbiáig felfigyeltek erre, és ezekből az elemekből néhányat beépítettek a kötelező szén-dioxid-piacaikba.
A szén-dioxid-kompenzáció önkéntes kereskedelme először a 2000-es évek második felében indult be, és azóta az önkéntes kibocsátáskompenzáció iránti kereslet több mint száznegyvenszeresére nőtt: míg 2008-ban csak 0,3 MtCO2e volt ez az érték, addig 2018-ban már 42,8 MtCO2e. Ezek az önkéntes szén-dioxid projektek segítettek csökkenteni, megkötni, vagy megakadályozni, hogy több üvegházhatásért felelős gáz kerüljön kibocsátásra, mint amennyit Ausztrália teljes energiaszektora bocsátott ki 2016-ban – azaz 437 MtCO2e-t meghaladót.
Forrás: ClimeNews
Szerző: Steve Zwick – Ecosystem Marketplace
Steve Zwick az Ecosystem Marketplace vezető szerkesztője és a Bionic Planet podcast készítője. Mielőtt csatlakozott volna az Ecosystem Marketplace-hez, a Time és a Fortune magazinoknak európai üzleti ügyekről tudósított, valamint létrehozta a díjnyertes Money Talks nevű műsort a Deutsche Welle rádióadón, a németországi Bonnban.
